Telefon:+36 20 329 2422
E-mail:info@seszi.hu

Gyógy- és fűszernövényeink

füszer_seszi gyogynovenyek seholsziget levendula_seholsziget
TEA KRIZANTIN (Chrysanthemum morifolium)

A krizantém Kínában az ősz jelképe, ezért előszeretettel ünneplik a sárga virágok megjelenésének időszakát. Emellett pedig ősidők óta gyógynövényként is számon tartják, mert számtalan betegségre remek gyógyír. Rendszeres fogyasztása regenerálja a szervezetet, mivel fiatalító hatással rendelkezik. Emellett gyulladás- és vérnyomáscsökkentő, segíti az emésztést, lázcsillapító hatású. A kis szárított virágokból álló tea látványa már önmagában vidámságot varázsol a szürke téli hétköznapokban.
A meghűléses betegségekben pedig átmelegíti és méregteleníti a szervezetet.
A tradicionális keleti gyógyítók szerint a krizantém virágából főzött tea csillogóvá teszi a szemet, javítja a látást és segít a számítógép okozta szemfájdalom tüneteinek enyhítésében. Külsőleg szemöblítőként is alkalmazható kötőhártya-gyulladásban szenvedőknél. Nyugtató hatással is rendelkezik, ezért alvási problémákkal küzdőknek is ajánlott a fogyasztása.

CITROMFŰ (Melissa officinalis)

Dél-Európából származó, 50-100 cm magas, terjedő tövű, évelő növény. Gyűjthetjük is, mert hazánk egyes részein a régebbi termesztésből kikerülve, vadon is előfordul. Virágai bimbósan sárgák, kinyílva fehérek. Az egész növénynek citromra emlékeztető illata van.
Ételek, italok díszítésére a friss leveleket használjuk. Frissen szedett leveles hajtásai lehetnek saláták alkotó részei, készíthetünk belőlük teát.
Szárított leveles hajtásaiból is főzhetünk teát, és javíthatjuk vele más teák ízét. Illatos párnákhoz is felhasználhatjuk. Nyugtató, oldja a szorongást és idegfeszültséget. Szélhajtó, hasgörcsoldó. Van vírusölő hatása is. Friss felhasználásra tavasztól folyamatosan szedhetjük. Szárításhoz érdemesebb megvárni, hogy viszonylag nagyobb hajtásmennyiségünk legyen. Szárításhoz a leveles hajtásokat csomóba kötjük és függesztve szárítjuk. Szárazon jól záródó dobozban tároljuk, így aromáját jobban megőrzi.

BORSIKAFŰ (Satureja montana)

Földközi-tenger vidékéről származik, hazánkban termesztett, egyéves növény. A 20-50 cm magas növénykének apró, hosszúkás, illatos levelei vannak. Fűszeres illatú, többnyire bokrosan elágazó, szálas, lándzsás levelű növény. Virágai 1-3 tagú álörvökben nyílnak, a párta közel 5 mm hosszú, fehéres vagy lila, a csészecső belül kopasz.
A borsfű elsősorban fűszernövény, különösen babételek készítéséhez. Emésztés- és étvágyserkentő hatású. Cimol- és karvakrol-tartalmú illóolajának köszönhetően bizonyos antiszeptikus tulajdonságokkal is rendelkezik. Gyógyászatilag napjainkban inkább csupán a népi gyógyászatban használják, például felfúvódásokkal és görcsökkel kísért emésztési zavarok, hasmenés kezelésére, valamint torokgyulladás esetén toroköblögető szerként.
Tea: Két teáskanálnyi szárított borsikafüvet forrázzunk le 1 csészényi forró vízzel, majd 5 perc után szűrjük le. Felfúvódás, bélhurut, köhögés, valamint alacsony vérnyomás esetén ajánlott. Fűszerként: Morzsolt levelét hasznosítják fűszerként, főleg főzelékek, babételek, káposztafélék, saláták, húsételek ízesítésére.

REBARBARA (Rheum rhabarbarum)

A rebarbara (Rheum rhabarbarum) nem csak egy hatalmasra megnövő kerti dísznövény, de egy nagyon finom konyhai csemege is. A rebarbara a libatop félék családjába tartozó évelő növény, amely ehető is. Tőlevelei nagyok, levelei ép szélűek és hullámosak. A levélnyelek 30-40 cm hosszúak, de egyes fajták még ennél nagyobbra is nőhetnek, magassága elérheti az egy –másfél métert is. Virága bogas fürt, a virágok színe sárgásfehér, amelyekből nyár végén kifejlődnek a magok. A magok a vetéstől számítva 10-14 nap alatt kicsíráznak és akár 2 évig is megtartják csírázó képességüket.
Őshazája Szibériától egészen Palesztináig húzódik, de ma már egész Európában közismert és kedvelt növény lett főleg Amerikában és Angliában használják fel előszeretettel az ételeknél. Étkezési célokra a növény föld feletti része alkalmas, a levélnyélből kiváló kompot, sütemény vagy főzelék készíthető. A rebarbarában számtalan hasznos vitamin és ásványi anyag található többe között magas a foszfor, a vas, és a magnézium tartalma is. Mivel hidegtűrő növény, már korán kiültethetjük a kertbe a palántákat, de nyáron jól viseli a meleget is.

ÁNIZSIZSÓP (Agastachea foeniculum)

Fűszerként és gyógynövényként egyaránt használhatjuk. Fűszeres, kissé kámforos illatú, enyhén kesernyés izű fűszernövény. Számos ország konyhájában használják emésztést segítő hatása miatt, így ha zsíros, nehéz ételeket főzünk, vagy pecsenyéket szeretnénk a megszokottól eltérő módon fűszerezni, bátran vegyük le a fűszeres polcunkról ezt az értékes fűszert. Másrészt burgonya, zeller, petrezselyem, hús- és halsaláták, édességek ízesítőjeként is ismert. A húsételeknek, leveseknek és salátáknak keserű-mentás ízt kölcsönöz.
Hogyan is használjuk? Ha a salátánklat szeretnénk egy kicsit feldobni, akkor a virágjait használjuk. Leveleit zsíros húsételekhez, vadhúsok bedörzsölésére, nyúlpástétomba báránypörköltbe és zöldséglevesbe használjuk kis mennyiségben. És a ráadás: áfonyával együtt gyümölcssalátába is tehetjük.
Gyógynövényként is elterjedt. Teája izzadásgátló, gyulladáscsökkentő és hasznos lehet megfázás ellen is. Nagyon fontos: magas vérnyomás esetén ne használjuk!

IZSÓP (Hyssopus officinalis)

Az izsóp egy évelő fűszer-, és gyógynövény, a Kárpát-medencében is termesztik. Az izsóp nemzetség tagjai közül a közönséges izsópot termesztik a Kárpát-medencében, Ázsiában, és a Földközi-tenger keleti részén. A gyógynövény felhasználásra kerül fűszerként számos nemzet konyhájában, első sorban íze, másrészt az emésztést elősegítő hatása miatt. A húsok, levesek, és saláták mellett egyes likőrökbe is felhasználják ízesítőként. 
Hatóanyagai között illóolajat, flavonoidokat, cseranyagokat, gyantát. és cukrot is tartalmaz. Gyógynövényként elsősorban tea formájában használják fel, izzadásgátló, gyulladáscsökkentő, és görcsoldó hatása miatt. Emellett a leveleik, és virágai főzetét a tüdő, és a torok gyulladásos megbetegedései esetén alkalmazzák, valamint külsőleg zúzódások kezelésére. Gyógyhatásai közé tartozik továbbá vérnyomást emelő, köhögéscsillapító, és gyomorerősítő hatása.

LESTYÁN (Levisticum officinalis)

A lestyán nagytermetű, sarjakat is fejlesztő, évelő növény, amely másfél-két méter magas virágszáron hozza sárgás virágait és érleli be a magjait. Levelei igen kellemes, fűszeres illatúak (maggifű). A mély rétegű, nyirkos, tápdús termőhelyet kedveli, nagyon kötött, hideg talajon nem él meg. A legcélszerűbben sarjak leválasztása és elültetése útján szaporítható.
Leveleit, hajtásait tavasztól őszig, bármikor szedhetik, de a sárguló levelek értéktelenek. A lestyán levelei adják az erdélyi csorbalevesek jellegzetes ízét-zamatát. A teája vizelethajtó, epe- és vesebántalmakat enyhítő hatású.

ROZMARING (Rosmarinus officinalis)

Az ajakosvirágúak (Labiatae) családjába tartozó, mediterrán növény. Hazánkban cserépben nevelhető, fagyérzékeny illatos félcserje. Termesztése esetén homokos, meszes, száraz talajba ültessük, és mérsékelten locsoljuk. Virágzása márciustól májusig tart. A növény leveleit és felső, virágos hajtását hasznosítják. A növény illóolajat (cineolt, kámfort), keserű-(diterpéneket) és cseranyagokat, flavonoidokat, triterpénsavakat, tartalmaz. A rozmaring kiváló étvágygerjesztő, emésztést javító, frissítő, serkentőleg hat a központi idegrendszerre és fokozza a vérellátást. Ismeretes jó görcsoldó, baktériumölő tulajdonsága, de alkalmazzák menstruációs, változókori panaszok, vérkeringési zavarok esetén is. Fejfájás ellen szintén javallott. Illóolaja kiváló hajkondicionáló.
Külsőleg illóolaját használják bedörzsölő szerekben fájdalomcsillapításra izom és ízületi panaszok esetén.

BAZSALIKOM (Occimum basilicum L.)

A bazsalikom jellegzetes, illóolaj-tartalmú fűszernövény, amelynek a virágzó hajtásában 0,5-1,5% igen kellemes és tartós, a szegfűszegre emlékeztető, fanyar illatú és pikáns ízű anyag van. A 30-50 cm magasra megnövő, élénkzöld színű bokor meleg és napfénykedvelő. Szereti a jó vízgazdálkodású, termékeny talajokat. Virágágy szegélyezésére, sőt balkonládába kiültetve is kellemes színfoltja a díszkertnek.A bazsalikom teája bélrenyheség, puffadás ellen, étvágygerjesztőként, köhögés csillapítására alkalmas. Különösen az olasz ételek ízesítésére (leves, pizza, saláta, tojásos ételek, babételek) fűszerezésére, ecetkészítésre alkalmas és uborka savanyításánál ad kellemes ízeket és illatokat.

TÁRKONY (Artemisia dracunculus)

Ázsiából és a Távol-Keletről került Európába. Ázsia pusztáin honos, valószínű, hogy a népvándorlás során még őseink hozták be a Kárpát-medencébe és terjesztették el, de igazából a 16-17. századtól használt. Itthon tárkony, tárkonyüröm, tárkonyürömfű, sárkánynövény, esztragon neveken ismert. Az illóolaj legfontosabb komponense az esztragol, amely fenil propán származék, az ánizs és az édesköményjellegzetes illatát és ízét adó anethol izomerje. Illóolajának illata az ánizsra emlékeztet.
Leveleit fogyasztják. Friss, zöld állapotában, vagy sóban, illetve ecetes vízben eltéve és szárítva is felhasználható. Saláták,ecetes savanyúságok eltevésénél, de levesek, főtt húsok, szárnyasok, birka, bárány, vadhúsok, valamint zöldbab-, zöldborsó-és burgonyafőzelékek, ecetek ízesítésére is használják. A friss vagy szárított levele és a gyökere használható. 
Gyógyhatása: Étvágyfokozóként és a magas vérnyomás ellenszereként is ismerik. Az ókori görögök tárkony rágásával kezelték a fogfájást, mert képes elzsibbasztani a szájat. 
Sok nép használja még ma is fogfájásra. A gyökerének is ilyen hatása van. Teája (Dracunculi herba) vesetisztító, epehajtó, étvágyfokozó hatású. Használják magas vérnyomás ellen is.

PALÁSTFŰ (Alchemilla mollis)

A palástfű értékes növény, amely a test és a lélek harmóniáját szolgálja. Üde zöld színe már első látásra nyugalommal, reménnyel tölti fel az embert, belső hatóanyagai pedig sokoldalú gyógynövénnyé teszik, elsősorban a nőket érintő problémák orvoslásában. Érdekes, legyezőszerű levelei alkalmasak rá, hogy összegyűjtsék a reggeli harmat cseppeket, ezért is nevezték az ősi kelták harmatkehelynek, és már a legrégebbi idők óta gyógyerőt tulajdonítottak neki. A palástfű lágyszárú növény, amely könnyen felismerhető nagy, karéjos, ujjasan összetett leveleiről és nyáron nyíló zöldessárga apró virágairól, amelyek laza fürtöt alkotnak. Sima, zöld szára 10-40cm magasra nő, így virágai általában jóval a laza levéltömeg fölött helyezkednek el. Erőteljes növekedésű évelő, amely talajtakarónak is kiválóan alkalmas. Habitusa miatt inkább a szabálytalan jellegű, természethű kertek alkotóeleme, amely nagyon jól illik lila és bordó színű virágokhoz, rózsákhoz, páfrányokhoz. Mivel szereti a nedves területeket, nyugodtan ültethetjük kerti tavak partjára is.

MAROKKÓI MENTA (Mentha spicata „Moroccan”)
35-40 cm magas, zöld hajtásokkal és levelekkel. A levelek hosszúkásak, fűrészes szélűek. Aromája egyedül álló. A legfinomabb menta-tea készülhet belőle. A friss levelek nyáron a jeges teához is kiválóak.

ALMAILLATÚ MENTA (Mentha suaveolens „Variegata”), ARGENTÍN MENTA (Lippia polystachia), KAROO MENTA (Mentha longifolia spp. capensis)
A menta az ajakosvirágúak rendjébe és az árvacsalánfélék családjába tartozó nemzetség. Sok kertben előfordul, limonádék, üdítők és különböző ínyencségek ízesítésére használják.
Almaillatú Menta Szabadföldben és cserépben egyaránt nevelhető évelő, melynek aromás illatú levelei dörzsölésre gyümölcsös, leginkább almára emlékeztető illatot árasztanak magukból. Ezt a rizómás, legyökeresedő szárú növényt gyors terjedése és tömött habitusa miatt nemcsak fűszernövényként nevelik, hanem talajtakarónak is ültetik, leginkább olyan helyekre, ahol a délelőtti órákban kap napot. A növény átellenesen álló fehér szegélyű ovális levelei enyhén molyhosak, fűrészes szélűek, a nyár közepétől folyamatosan nyíló, kicsiny ajakos virágai pedig vonzzák a lepkéket. A növény leveleit hagyományosan teákba, köretekhez, salátákhoz, édességekbe használják fel, de a világ sok részén gyógyító hatást is tulajdonítanak neki évezredek óta. Magassága kb. 40-50 cm.

MACSKAGYÖKÉR (Valeriana officinalis)

A macskagyökér már az ókori görögök körében is igen közkedvelt gyógynövénynek számított, ismerte Plinius és Galenus is, fájdalomcsillapító és emésztésserkentő hatást tulajdonítottak e rendkívül kellemetlen illatú növénynek. A középkorra már akkora népszerűségnek örvendett, hogy szinte egyetlen valamirevaló főzet vagy orvosság sem készülhetett nélküle. A 17. században Nicholas Culpeper, a híres angol herbalista számos kórságra ajánlotta: „A gyökér főzete különösen hathatós a pestis ellen, meghozza a nők havibaját, egyedülálló a köhögéstől kínzottak számára, mindenféle fájdalmak, sérülések esetén rendkívüli.”
A földgolyó másik fertályán a korai amerikai telepesek is megismerkedtek a macskagyökérrel, megfigyelték, hogy az indián törzsek „orvosságos emberei” a gyökér porított formáját használták sebek kezelésére.
Mindettől függetlenül legyünk vele óvatosak: a macskagyökér túl nagy mennyiségben fejfájást, szédülést, látási zavarokat, nyugtalanságot okoz; várandós és szoptatós nőknek pedig egyáltalán nem ajánlott az alkalmazása.

FEKETE NADÁLYTŐ (Symphytum officinale)

Az érdeslevelűek (Boraginaceae) családjába tartozik. Évelő növény, megtalálható vízpartok, árokpartok, erdőszélek, nedves rétek közelében. A gyökeret általában tavasszal gyűjtik, virágzás előtt.
Teája bizonyítottan jó étvágytalanság, felfúvódás, bélhurut, köhögés, torokgyulladás esetén; köptető és toroköblögető szer. Alacsony vérnyomásúaknak is ajánlott. Külsőleg paszták, kenőcsök, pakolások formájában használják. A fekete nadálytőből készített, pépes borogatás segíti a csonttörések, húzódások, zúzódások, ficamok, rándulások gyógyulását - erre utal a növény egyik neve is: forrasztófű. Izom-, ideg- és ínhüvely-gyulladásoknál is jól bevált módszer a nadálytő lisztjéből készült péppel történő borogatás. Egyik fő hatóanyaga, az allantoin serkentően hat a vérellátásra, növeli a sejtek regenerációs folyamatait.
A gyökér áztatásos eljárással készült kivonata hatásos csonterősítő, csonttörés esetén elősegíti a hegképződést. Hám- és sejtképző hatása serkenti a sebgyógyulást. Visszérgyulladásokra szintén kiváló, de ajánlják toroköblítőnek is.

KÍNAI ARTICSÓKA (Stachys affinis)

Ez egy igen kellemes évelő, gumós növény. Fehér, kicsit cserebogárpajorra emlékeztető, kisebb gumóval rendelkezik, a kínai költők jádegyöngysorhoz hasonlítják. Külsejét vékony, halvány bézs héj borítja. Ízletes húsa lágy és fehér, a csicsókához hasonlóan használható. Friss zöldségként adhatjuk salátához, de körteként is megállja helyét kevés olajban sütve, vagy párolva. A leveseknek finom diós ízt kölcsönöz. A japánok és kínaiak elsősorban pácolva, savanyítva fogyasztják. a francia konyhaművészetben a "japán módra" készített ételek köreteként tálalják.

OREGANO (Origanum vulgare)

Az oregánó levelei zöldek, kb. 3-30 mm hosszúak és 2,5-20 mm szélesek. A levéllemez tojásdad alakú, néha elliptikus, szélei pedig vagy épek, vagy fűrészes szélűek. Az oregánó legtöbbünknek, ha máshonnan nem is, de a mostanában igencsak népszerű pizzériák étlapjáról biztosan ismerős. Nem véletlenül, hiszen az olasz tészták és pizzák klasszikus fűszere, de különféle zöldségekhez is előszeretettel használják.
A népi gyógyászat leginkább gyulladáscsökkentésre használta, de hatékony volt étvágygerjesztőként is. Hippokratész az idegek nyugtatójának tartotta, de az ókori Görögországban sérülések gyógyítására is rendszeresen használták.
Az ókori Egyiptomban köhögéscsillapítóként alkalmazták, a középkorban pedig a különböző fertőzések ellen vetették be sikeresen. A leírások szerint használták még mandulagyulladásnál, de bőr- és menstruációs problémáknál például a fürdővízbe szórták. Az ókorban a katonák különösen szerették, mivel megakadályozta a sebek elfertőződését.

HOLLÓSZÁRNY (Anthriscus sylvestris „Raven's Wing”)
Az erdei turbolya (Anthriscus sylvestris) a zellerfélék (Apiaceae) családjába tartozó turbolya (Anthriscus) nemzetség Magyarországon is őshonos faja. Előfordulás Egész Európában (1500 méterig), Nyugat-Ázsiában és Észak-Afrikában elterjedt, Magyarországon is sokfelé előfordul. A Dunántúli- és az Északi-középhegységben valamint a Dunántúlon gyakoribb, az Alföldön ritkább. Az üdébb élőhelyeket kedveli, nedvesebb erdőkben, ártereken fordul elő.
Az egész növényt jellegzetes ánizsillatáért fűszerként és salátának használják. Már a rómaiak is kedvelték mint leves- és salátaízesítőt. A virágzáskor gyűjtött növény 0,03% illóolajat, apiinglukozidot, keserűanyagot tartalmaz. Teáját a népi gyógyászatban vese-, légző- és emésztőszervi megbetegedésekben használják. Kora tavasszal megjelenő zsenge hajtásaiból salátát is készítenek, később a levelek már keserűvé és rágóssá válnak.

KAKKUKFŰ (Thymus)
az árvacsalánfélék családjába tartozó növénynemzetség. Kb. 350 örökzöld, talajtakaró vagy boltozatos alakú cserje, félcserje, vagy fásodó tövű, fűszeres illatú évelő faj, hibrid faj összefoglaló neve. Európa, Ázsia és Észak-Afrika mérsékelt övi területein honosak. Népies nevei: balzsamfű, démutka, kakucskafű, kerti kakukkfű, mezei kakukkfű, timián, tömjénfű, töményfű vagy vadcsombor. 
Szárazságtűrő, fényigényes. Egyes fajok 20–50 cm hosszúra növő hajtásai elfekvők, mások félgömb alakú bokrokká fejlődnek. A hajtások elágazók, a fekvő részeken legyökeresednek. Virágos hajtásain átellenesen helyezkednek el elliptikus levelei. Apró, ajakos, egyes fajokon lilás rózsaszínű, másokon rózsavörös virágai az ágak végén nyílnak. Magja nagyon apró.
Vágva és morzsolva forgalmazzák. Erős, kámforos aromája miatt óvatosan kell használni, mert túladagolva megváltoztatja az étel jellegét. Illóolajainak megőrzése érdekében jól zárható edényben kell tartani. Friss ágacskái néhány napig hűtőben is elállnak.

MAJORÁNNA (Hyssopus officinalis)

Az árvacsalánfélék családjába tartozó növényfaj. Eredeti hazája a Földközi-tenger környéke, de ma már nagyüzemi módon és kiskertekben egyaránt termesztik. A növény szárított, morzsolt levele és virágzata a fűszer. A jól kezelt majoránna szürkészöld, egyenletesen morzsolt, erősen aromás, kellemes illatú, kissé hűtő, kesernyés ízű. Illóolajat, keserű anyagot, csersavat tartalmaz.
Gyógyhatása: A majoránna étvágygerjesztő, szélhajtó, gyomorerősítő, nyugtató hatású fűszer, ezért gyógyteák elengedhetetlen alkotórésze. Teáját fejfájás, köhögés, légzési zavarok enyhítésére használják, olajával a reumás testrészeket dörzsölik be. Magas vérnyomás esetén használata körültekintést kíván. Veszélyeztetett terheseknek nemi vágyuk csillapítására ajánlják.

ZSÁLYA (Salvia officinalis)
Az ajakos virágúak családjába tartozó növény, amelyet orvosi zsályának vagy kerti zsályának ne­veznek, Dél-Európából származik nálunk ker­tekben termesztik 30-70cm-re nő meg, lila virágai örvszerűen helyezkednek el. Keresztben átellenesen álló levelei ezüstösen csillognak és kesernyés fűsze­res illatot árasztanak. A zsályatea, ha többször fogyasztjuk, erősíti az egész testet, megóv a szélütéstől, és nagyon kedvezően hat bénulások esetén.  A levendulán kívül ez az egyetlen gyógynövény, amely segít az éjszakai izzadások esetén; kigyógyít abból a betegségből, amely az éjszakai izzadásokat okozza, élénkítő hatása révén megszünteti a nagyfokú gyöngeséget, ami ezzel a betegséggel együtt jár. Tisztítja a vért, nyálkátlanítja a légzőszerveket és a gyomrot, étvágygerjesztő hatású.
seholsziget fuszerkert
 

Fontos információk:

szepkartya otp MKB Szép Kártya logo letoelthet__szepkartya.download.png erzsebet utalvany logo 800 allatokat behozni tilos a5 tabla 86631

pos 01

Vendégeink parkunkban OTP, MKB, K&H SZÉP kártyával,
Erzsébet utalvánnyal és természetesen bankkártyával is fizethetnek.